A betyárok világát egyféle romantika övezi, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük. A darab a legendás betyárvilág korából meríti történetét, cselekménye izgalmas, szerelmi szálakkal tarkított kalandok sora. Az útonálló, fosztogató szegénylegények már a Rákóczi-szabadságharc után megjelentek, de csak a 19. század elején növekedett a számuk. A betyárok a földnélküli zsellérekből és a kegyetlen katonafogdosás elől, vagy éppen a katonai szolgálatból menekülő legényekből, csavargókból verbuválódtak. A darab kiváló jellemábrázolással fordulatos módon mutatja meg Rózsa Sándor, a betyár személyiségének átalakulását. Drámai feszültségekkel, hármas szerelmi kalanddal, időnként humorral jelenik meg a betyár alakja. A látványos lovas jelenetek, szekérrablások csak fokozzák a hangulatot. Rózsa Sándor szinte egy mítikus figura az Alföldön, azt beszélik, hogy sokat segített a szegényeken és innen vonult be, állt a szabadságharc mellé. A magyar csikós világot, ostorcsapásokkal, fokosokkal, lovas jelenetekkel mutatjuk be.